Sok jele van annak, hogy közeledik a nyár, de egyik sem olyan biztos, mint amikor a közösségi oldalakon sorra jelentkeznek az ismerősök az adott évi Tihanyi Levendula Fesztiválra, és érdeklődnek a különböző szedd magad akciók iránt.

Az oldalokon ilyenkor több tízezren gyűlnek össze, és arról érdeklődnek, könnyen meg lehet-e találni a levendulamezőket, vagy lehet-e parkolni valahol a környéken, vagy csak boldogan újságolják, hogy mindig is az volt a vágyuk, hogy a saját szemükkel láthassák, ahogy lilába borulnak a tihanyi félsziget mezői és domboldalai, és idén ez most végre megadatik számukra is. A környéken bóklászó bárányok ugyan utálják a levendulát, az emberek viszont, ahogy ilyenkor látható, nagyon tudnak lelkesedni érte.

A tihanyi őslevendulás közel száz éve korántsem volt viszontagságoktól mentes. A növényt az 1920-as években telepítette be egy Bittera Gyula nevű gyógynövényszakértő, ez volt az első ipari célú nagy levendulaültetvény-telepítés. A levendulatermesztés rendkívül sikeres volt, a tihanyi levendulát még az akkori tőzsdén is jegyezték. A Tihanyban aratott levendula illóolajtartalma állítólag még az eredetileg Franciaországból hozott levenduláénál is magasabb volt. A hatalmas siker után viszont következett a hanyatlás. A hatvanas évektől az akkor már világhírű tihanyi levendulás pusztulásnak indult: egy részét be is szántották és szőlőt telepítettek a helyére, és csak a nyolcvanas évek közepétől kezdtek neki újra a termesztésnek.

Tihany volt az ország első természetvédelmi területe: 1952-ben kapta meg a címet. Már akkor mágnesként vonzotta a látogatókat, amikor a levendulás éppen eltűnőben volt, a látogatók száma azóta pedig csak tovább nőtt. Már csak azért is érdemes lehet elmenni Tihanyba, hogy az ember kicsit elücsörögjön a hömpölygő levendulamezők közepén, beszívja a növény jellegzetes illatát, és miközben az idesereglő pillangókat követi a szemével csak arra gondoljon, hogy milyen szép is az élet. A levendula nyugtató hatása régről ismert: ismerték már görögök és ismerték a rómaiak is, mi miért fosztanánk meg magunkat tőle? A levendulának ráadásul rengeteg felhasználási módja van: használják a parfümiparban, a szépségiparban, lehet belőle párnát fonni, szörpöt főzni, sütit sütni, és el lehet vele űzni a molyokat, sőt még a szúnyogokat is.

A félszigeten ezenkívül is egymást érik a látnivalók: a tihanyi apátságon kívül érdemes felsétálni az óvári kilátóponthoz vagy az Őrtorony kilátóhoz. A Csúcs-hegyi-forrásbarlang pedig különösen ajánlott a kisgyerekeknek családoknak, ugyanis a barlang a legenda szerint annak a rettegett útonállónak és betyárvezérnek, Sobri Jóskának a rejtekhelye is volt időnként, akit akkor is rablásokkal gyanúsítottak még, amikor már nem is élt. Bármerre is induljunk aztán Tihanyról, nagyot nem hibázhatunk, mert a félsziget is része a világörökségi várományos Balaton-felvidéki kultúrtájnak. Biciklivel negyedóra alatt elérhetünk Balatonfüredre, aminek a központja szintén a kultúrtáj része, ahogy a Káli-medence is, aminek kapujában ott áll a holdbéli tájat idéző Hegyestű.

Lokáció: 8237 Tihany, Major utca 67., a Belső-tó partján.

 

Távolság Budapesttől: 137km

Az autóút átlagos becsült ideje: 1 óra 30 perc