Egy kellemes tavaszi vagy nyári séta Sopron belvárosában felér egy több száz évet átívelő időutazással , ami nem is csoda, hiszen a város a második helyen áll Magyarország műemlékekben leggazdagabb településeinek sorában. Történelmi sétánkat kezdhetjük akár a római kori romoknál, melyeket a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben tártak fel a régészek. A mai romkertben az egykori város központjában jár a látogató, és az évszázados kövezeten lépdelve érdemes megpihenni egy kicsit a régi fórum sarokházánál. A szemközti oldalon egy padlófűtéses lakóházban bronzműves műhelyt tártak fel a régészek, az épület belső falait pedig freskókkal díszítették egykori lakói, munkájuk eredménye ma is itt látható.
Akik szeretnének még jobban elmélyülni a történelmi kalandozásban, azok számára külön ajánlott megtekinteni a közelben lévő Fabricius-ház régészeti gyűjteményét. Ha pedig időközben megéheznének, irány a szűkebb belváros: Sopron gasztronómiai központja!
A mai Várkerület az egykori várárok külső peremének ívét követi. Ha a látogató séta közben megfigyeli az itt álló házsorokat, a két egymással szemközti oldal között jelentős különbségeket láthat. Ezek abból adódnak, hogy nagyjából háromszáz-négyszáz esztendő telt el ezek megépítése között: a ma külsőnek minősülő házsorról már az 1400-as évekből maradtak ránk iratok, feljegyzések, ehhez képest pedig viszonylag újnak tűnhet, hogy a belső házsor a 18. század végére nyerte el mai formáját. A 20. század a maga – mára többnyire vitatott építészeti irányzataival – ugyan belenyúlt kicsit a Várkerület összképébe, de szerencsére csak olyan mértékben, hogy az eredeti városarculat továbbra is érvényesül.
A Sopronba látogatók egyik kedvelt úti célja a belvárosában, a Petőfi téren álló színházépület, amelyet 1840-ben építettek, majd Medgyaszay István vezetésével, 1909-ben átalakították – ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A városnak egyébként a magyar színháztörténet szempontjából is kiemelt jelentősége van, ugyanis 1769-ben itt nyílt meg az ország első kőszínháza.
Sopron belvárosát járva a legváratlanabb helyeken bukkanhat a látogató különleges székekre, mintha köztéri szobrok lennének. Ezeket a városnak a fesztiválturizmus egyik legjelentősebb központjává avató VOLT Fesztivál adományozza a Sopronban fellépő világsztároknak, akik ehhez kapcsolódva egy-egy csillagot is kapnak, amelyet aláírásukkal látnak el.
A soproni rézkupolás Tűztorony nemcsak a város egyik legismertebb jelképe, de Magyarország egyik legismertebb épülete is egyben. az egész várost beláthatják az érdeklődők. Természetesen ez az építmény is római falmaradványokra épült, tehát a történelmi túra a város minden szegletében folytatódik. A római kori maradványokon emelt torony a hűség jelképe is egyben: az 1921. december 14-i népszavazásra emlékezve – amelyen Sopron és a hozzá tartozó nyolc község kifejezte, hogy Magyarországhoz akar tartozni – a Tűztoronyra 1928-ban egy barokkos kapukeret került. Felette pedig Kisfaludi Stróbl Zsigmond szoborcsoportja látható, amelyen Hungária maga köré gyűjti a város hűséges lakóit. Ezt nevezzük ma Hűségkapunak. A magyar kormány e történelmi epizódra emlékezve nyilvánította 2001-ben a hűség napjává december 14-ét.
Ha a belvárostól távolodva kirándulóhely után néznénk, semmiképpen se hagyjuk ki a Károly-kilátót, amely gyalog és autóval is kényelmesen megközelíthető. Csodálatos természeti értékei mellett a maga nemében történelmi emlékhely ez is, hiszen a Soproni-hegység legnépszerűbb kirándulóhelye évtizedeken át a keletnémet turisták zarándokhelye is volt: jó időben innen már átlátni Ausztriába, arról nem is beszélve, hogy minden kényelmet kielégítő pihenőhely várja a turistát a „hegymászás” után.
