Kis-Balaton

Ha azt halljuk, Kis-Balaton, elsőként az érintetlen természet jut eszünkbe, a vízimadarak idilli sétája a fényt megtörő víztükörrel a háttérben, valami szépiába hajló álomképet látunk a kis tóról, ami megunt a mindenki által szeretett Balaton része lenni. Ám ez az érintetlenség látszólagos, mert az emberi beavatkozás eredménye, hogy ma létezik ez a páratlan kincs. Egészen a 18. század végéig a Kis-Balaton a Balaton nyílt vízű öble volt, ahol a Zala folyó lerakta hordalékát. Később azonban a Sió-zsilip megépítésével, a Zala medrének, illetve a Zala-töltés kialakításával létrejött ez a kis rezervátum, amelyet talán Fekete István mutatott be a legérzékletesebben. Olyan hely ez, amit talán sohasem lehet teljes egészében megismerni, ezért a visszatérő látogatókat is mindig új felfedezésekkel, új kincsekkel ajándékozza meg.

A környék egyik legkedveltebb látványossága a Kápolnapusztai bivalyrezervátum, ahol a gyakran több mint 500 kilós vízibivalyok dagonyáznak. A telep értékét nemcsak az adja, hogy a faj bemutatásának hazai központja, hanem az is, hogy rendkívül fontos szerepet játszik az őshonos bivaly fennmaradásában, génállományának megőrzésében. A rezervátumban mintegy 250 bivaly él. A játékos elemekkel ellátott bivalytörténeti bemutató és sétaút mellett állatsimogató is várja a vendégeket. Persze, jó, ha tudjuk, hogy állatsimogatásban a fenyvespusztai Állatsimogató az igazán verhetetlen. Itt ugyanis a bivalyok mellett kecskegidák, pónik, lovak, szamarak, kismalacok, nyulak, kutyák és kiscicák gondoskodnak a felhőtlen szórakozásról.

A Kis-Balaton térségének emblematikus helyszíne az ingadozó vízszintjéről nevezetes, mocsaras Diás-sziget a Tüskevár írója, Fekete István tiszteletére állított emlékházzal, és az amellett elhelyezett Matula-kunyhóval, amely a regényben leírt halászlak pontos mása. Az emlékházban – amely Fekete István mellett a természettudós Vönöczky Schenk Jakabnak is emléket állít – az író dolgozószobájába is bepillanthatunk, ahol néhány személyes tárgya mellett az az írógép is megtekinthető, amelynek szerepe volt a Tüskevár vagy a Téli berek elkészülésében. A kisgyerekek másik kedvence a Kányavári-sziget és az azon található madármegfigyelő-torony, ami mellett nemrég építettek játszóteret.

A Kis-Balaton vidéke azok számára is tartogat látnivalókat, akik kevésbé mozognak otthonosan a természetben, de annál rutinosabbak a kulturális intézmények látogatásában. A Balaton nyugati csücskében található meg a Festetics-család vadászvára, amely egyedülálló csillag alaprajza miatt kapta a Csillagvár nevet. A vár központi helyiségében található több mint harminc méter mély kút mellett a látogatók a kapitány-, az őr- és pihenőszobákat is megtekinthetik, a középkori életpanoptikum pedig részletgazdagon mutatja be a múlt egy szeletkéjét, a középkori hétköznapokat. A vár alatti, görög kereszt alakú pincerendszerben kapott helyett a világon egyedülálló huszármúzeum.

Azok számára pedig, akik mellőznének minden túrázást, a legkisebb megerőltetést is, akik csak arra vágynak, hogy napokig ejtőzzenek, az egyik legjobb választás a zalakarosi termálfürdő, ahol a gyönyörűen kiépített parkos környezetben a gyógymedencétől a hullámmedencéig minden olyan lehetőség adott, amely felüdülést biztosíthat a család tagjainak. A zalakarosi termálfürdő 1978 óta hivatalosan is elismert gyógyfürdő. A több mint 2500 méter mélyből feltörő 96 C°-os gyógyvíz összetétele és a vízkészlet nagysága miatt a legjelentősebbek közé tartozik.