Tanúhegyek. Ha a déli parton üldögélve szemléljük a szemközti tájat, a kifejezésen elmélázva akár azt is hihetjük, hogy az emberiség történelmét követték végig. Bár e magaslatok tényleg emberi ésszel felfoghatatlan időtávokat tudnak maguk mögött, és elnevezésük pusztán geológiai vonatkozású: arra utal, hogy az őket egykor körülvevő, azóta lepusztult földfelszín rétegeit és kőzeteit őrzik rendületlenül.

Ezt teszi a Hegyestű is a Káli-medence kapujában, Zánka és Monoszló között, immár több millió éve. Ha ránézünk a zord, 337 méter magas kiemelkedésre, nehéz elhinni, hogy Magyarországon járunk; a képződmény mintha egy távoli, egzotikus földrészről csöppent volna a Balaton-felvidékre.

A természettel és az emberi kézzel egyaránt kemény küzdelmet folytatott hegy európai viszonylatban is egyedülálló, lenyűgöző látványt nyújt az arra látogatóknak.

A Hegyestű ötmillió éve vulkánként működött, hasonlóan a Balaton-felvidék többi tanúhegyéhez. Kitörése után a kráterben megdermedt láva függőleges, szögletes oszlopokat hozott létre, majd a megszilárdult magmazuhatagon a szél, a csapadék, a növényzet és a hőingadozások alkotta erózió kezdett munkálkodni. De nemcsak a természeti erők formálták a hegyet: az, hogy ma már konkrétan a vulkáni kráterben sétálgathatunk, egy egyszerre szerencsés és szerencsétlen fejleménynek köszönhető.

Az 1930-as években környezetvédelmi megfontolásokat mellőzve kezdtek el bazaltbányászatot folytatni a Balaton-parton, hogy útjavításhoz és vasúti építkezéshez termeljenek alapanyagot. Csak az 1960-as években sikerült elérni a tiltakozóknak, hogy a munkálatokat felfüggesszék. De ekkor már késő volt, a Hegyestű fele eltűnt, eredeti, kúp alakú formája is odalett, cserébe viszont feltárult páratlan belseje, az ötmillió éves vulkánműködés megkapó mementója. Az 50 méter magas egykori bányafal gyönyörűen szemlélteti a lávazuhatag megkövülésének eredményeit, a húsz-harminc centiméter átmérőjű, sokszögű oszlopokat, amelyek tűkre emlékeztetnek – innen származik a látványosság neve.

Miután a bányászat leállt, sokáig elhagyottan, rendezetlenül, gazosan állt a terület, mígnem a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe vette. Az egykori bánya épületében létrehozták a Hegyestű Geológiai Bemutatóhelyet, amelyen keresztül megismerhetjük a tanúhegy történetét, a kőbányászat eszközeit, szerszámait és ma már hihetetlennek tűnő módszereit. Régen ugyanis köteleken lógva, kézzel fejtették az orgonasípokat a munkások, és szintén kézzel törték, faragták a kifejtett köveket.

Akármilyen kietlennek is tűnik, növényzetet és cserjéket is találunk a messziről kopárnak tűnő magaslaton. Korlátos lépcső vezet fel a hegy tetejére, amelyen felsétálva könnyűszerrel elérhetjük a káprázatos panorámát nyújtó csúcsot, és körbepásztázhatjuk az egész Káli-medencét. A hegy néhai belsejéből, a bányászati környezetből felérve igazi fellélegzés körbenézni; a látnivalók és környező falvak beazonosításában egy panorámarajz segít, amely Somogyi Győző festőművész munkája.

Bár a Hegyestűt autóval is meg lehet közelíteni a 71-es út felől, és fent parkoló is rendelkezésre áll, érdemes gyalogszerrel felkeresni. Már csak azért is, mert a Balatoni Kéktúra jelzéseit követve több kistelepülést és borászatot is útba ejthetünk, amelyekben a kóstolót kár lenne kihagyni a vezetés miatt. Budapest felől vonattal érkezve a Zánka-Köveskál megállóhelynél kell leszállni, innen a sárga jelzést követve jutunk fel hegyre. Zánkától egyébként öt, Monoszlótól két kilométerre fekszik a hegy és az egykori bányában található Hegyeskő Geológiai Bemutatóhely.

Mivel fokozottan védett természeti értékről van szó, a Hegyestű látogatása korlátozott: télen zárva van, tavasszal és ősszel reggel 9-től 5-ig, a nyári szezonban este 7-ig látogatható. Ha erre járunk, a kirándulást érdemes összekötni a vidék más látnivalóival is. A közelben fekszik Balatonhenye, a zsákfalu, amely bővelkedik bájos, népies házakban, és kolostorromja mellől gyönyörű kilátás tárul az ember szeme elé, valamint Köveskál is, amely vendéglátóipari egységei miatt már az ország gasztronómiai térképén is előkelő helyet foglal el, és felejthetetlen ebédet ejthetünk meg itt.

Bor & Gasztro

A Hegyestűnél tett kirándulást követően érdemes ellátogatni a Balaton-felvidéki borvidék valamelyik pincészetébe egy délutáni borkóstolóra vagy egy borozással egybekötött ebédre, vacsorára. Ez a balatoni tájegység kedvelt dimbes-dombos vidéke, rejtett völgyei, meghitt települései és persze remek fehérborai miatt.

A hazai borvidékek szempontjából ritkaságnak számít, hogy a Balaton-felvidéki borvidék nem egy tagban található, hanem két, egymást közvetlenül nem határoló egységből épül fel: keleten a Káli-medence, nyugaton a Keszthelyi-fennsík köré csoportosul. A tóparton fekvő területekhez képest kisebb mértékben ugyan, de a klímát itt is befolyásolja a Balaton. Legegyedibb dűlői vulkanikus kőzeten húzódnak.

Ahogy az egész Balaton régióra, úgy annak erre a részére is igaz, hogy kétezer éves múltra tekint itt vissza a rómaiakhoz is kötődő szőlőművelés, borkészítés. Így a régmúlttól máig számtalan történelmi időszakból találunk errefelé borral kapcsolatos emlékeket. Manapság az aktív mozgást kedvelő turisták legszívesebben kerékpárral fedezik fel a környéket, amelyet a magyar Provence-nek is szokás nevezni.

Elsősorban fehér szőlő a meghatározó a Balaton-felvidéki borvidéken, mind hagyományos, mind újabb keresztezésű hazai szőlőfajták megtalálhatóak a nemzetközi nagy nevek mellett. Ahogy az összes északi parti bortermő területen, az olaszrizling itt is elsőbbséget élvez, amelyet hordóban és tartályban egyaránt erjesztenek és érlelnek. Érdekesség, hogy a Káli körzetben a hajdanán errefelé elterjedtnek számító furmint is újra megjelent, és egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.

A Balaton-felvidéki borvidéken lassan megszokottá válik, hogy folyamatosan újabb és újabb, az ínyenc utazók igényeire szabott fagyizó, étterem vagy szálláshely nyílik, mostanra a Káli-medence kiváló vendéglátóhelyei közül nehezen lehet választani. Érdemes felkeresni az olyan termelői piacokat, mint a káptalantóti Liliomkert, ahol helyi gasztronómiai finomságokat lehet kóstolni és vásárolni, ellátogatni a kékkúti forrásvízhez – ami remek szomjoltó kirándulás közben –, és szezonálisan gombászni is a környéken.

Ezen a vidéken szinte minden hétvégére akad valamilyen kulturális vagy gasztronómiai rendezvény, a legismertebb a Művészetek Völgye, és szeptember közepén a Kálibuli is egyre több látogatót vonz. Különösen azoknak ajánlott errefelé körülnézni, akik a zajosabb parti élettel szemben előnyben részesítik a csendes, idilli környezetet.

Útvonaltervezés

Lokáció: Balaton-felvidéki Nemzeti Park
8229 Csopak, Kossuth u. 16.
 

Megközelítés:

Személygépkocsival, kerékpárral

A Zánkáról Monoszlóra vezető műútról leágazás

Gyalogosan

Monoszlóról gyalogosan a sárga sáv és a kék háromszög turista jelzésen, vagy Zánkáról a sárga sáv turista jelzésen közelíthető meg (kb. 45 perc).

Távolság Budapesttől:155km (kb 2 óra autózás)