Az ember és a természet közreműködéséből több pofás látnivaló is kialakult Magyarország területén, ilyen például a Káli-medencében található Hegyestű, ilyen a Megyer-hegyi tengerszem, és ugyanilyen lenyűgöző a Fertőrákos mellett található kőbánya maradéka, amiből 760 ülőhelyes színházat, tanösvényt és földtörténeti kiállítást csináltak. A fertőrákosi kőbányát 2015 júniusában újították fel, és bővítették. A cél állítólag az volt, hogy a mesterséges táj monumentalitását még inkább előtérbe helyezzék. Az biztos, hogy a fertőrákosi kőbánya valóban monumentális, aki idelátogat azt is hihetné, hogy a tájat egy, az emberiségnél korábban élt civilizáció formálta ilyenre, és minden zug titkokat és felfedezni valókat rejt.
Felfedezni valóban mondjuk így sem lesz hiány. A felszíni tanösvényt és a barlangbelsőt is tematikus élményparkká fejlesztették néhány évvel ezelőtt. A felszíni részen a Fertőrákost körül ölelő környezet, illetve természet szépségét és sokszínűségét mutatják be, a barlangban pedig egy kisebb időutazásban vehetnek részt a látogatók. A mellett, hogy a barlangban járva-kelve a különböző kőzeteket tanulmányozhatjuk, a mennyezeti bestiáriumban őscápák, ősbálnák és -delfinek modelljei függenek. A falfülkékben pedig nagy tengeri gerincesek és kisebb gerinctelenek ősmaradványai láthatók. Az élményparkban van ám mozi is, ahol a fertőrákosi kőfejtő történetéről vetítenek dokumentumfilmet.
A környéken a leletek szerint már a rómaiak is bányásztak mészkövet például a Sopron helyén egykor állt Scarbantia falainak építéséhez. A területen 10-12 millió évvel ezelőtt tenger hullámzott (a miocén korszakban, amiről a kőfejtő barlangjának egyik kiállítása a nevét is kapta), a kőfejtő anyaga pedig a tenger üledékének, csigáknak, kagylóknak, különböző mészvázú állatok milliárdjainak keverékéből keletkezett. A 10-12 millió éves kőzet még elég fiatal ahhoz, hogy vésni lehessen, de már elég kemény ahhoz, hogy építkezésre használhassák. Fertőrákos mellett a termelés 1857-ben indult be igazán, amikor a kőbánya a Bécsi Építőtársasághoz került, és 1948-ban hagytak fel vele végleg.
Itt található az egyik legérdekesebb római kori emlékünk is: a Mithras-szentély. A Mithras-szentélyek a 2-4. században élték virágkorukat - főleg a Római Birodalom nyugati tartományaiban. Csak kevés maradt fönt a napistenként tisztelt Mithras földalatti templomjai közül, a keresztény korban ugyanis a vallást elfelejtették, barlangjait egykori őrzői magukra hagyták. A Fertő partján álló szentély boltozata beszakadt, a kultuszképet az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte, írják. A szentélyt 1866-ban fedezte fel Storno Ferenc és Malleschitz György, de 1948-tól az aknazár és a vasfüggöny miatt 1989-ig megint megközelíthetetlenné vált. A kultuszképen Mithras isten egy bikát nyom a földre a térdével, miközben tőrét a nyakába döfi.
Persze, ne gondoljuk, hogy Fertőrákos önmagában nem ér meg egy kirándulást. A község csaknem minden épülete műemlék, a világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése. A Soprontól 10 kilométerre fekvő Fertőrákosra vonat nem jár, autóval viszont könnyen megközelíthető. A legjobb azonban, ha elfogadnak egy tanácsot, ha bringával érkeznek a 2-3 ezres kis községbe, és akkor mindent a lehető legkényelmesebben meg tudnak tekinteni. Itt található ugyanis egy csodaszép, rokokó püspöki kastély is, ami a török megszállás idején a győri püspökök állandó székhelyéül szolgált. Az épületet alaposan megcibálta a történelem: utoljára például közcélokat szolgált, termelőszövetkezeti irodák voltak benne, ami szintén nem tett jót neki.
A Fertőrákoshoz tartozó Piuszpusztán tartották az utóbbi évtizedek egy legjelentősebb, sorsfordító eseményét, a páneurópai pikniket, ami komoly szerepet játszott a modern Európa kialakulásában. 1989. augusztus 19-én itt tartották a baráti találkozót, aminek során többszáz keletnémet állampolgár szökött át a határon Ausztriába, és aminek jelentős szerepe volt az előbb már említett vasfüggöny leomlásában. Itt emlékezzünk meg Bella Árpád határőr alezredesről, aki az érvényben lévő tűzparancs ellenére sem avatkozott közbe, amikor a keletnémetek megrohanták a határt. A páneurópai piknik helyszínén emlékhelyet alakítottak ki, és minden évben emlékünnepet tartanak. Ha valaki a kőbányában ihletetten elmerengett a világ kialakulásán, évmilliók eseményein, itt elgondolkodhat az emberiség történetének néhány száz évén, és hogy mit jelent Európához tartozni.
