Senki ne csodálkozzon, hogy Csobánc várából alig maradt valami, ugyanis olyan sok borsot tört mind a törökök, mind az osztrákok orra alá, hogy elkerülhetetlen volt, hogy előbb-utóbb egyik vagy másik fél felrobbantsa az egészet. Csobánc várát a 13. században kezdték építeni a 376 méter magas csobánci tanúhegyre. Az építésnek feltehetően már az 1250-es években nekifogtak, a különböző cikkek és jegyzetek szerint az 1270-es években mindenesetre már úgy hivatkoznak rá, mint elkészült várra. Az építettői a közeli Diszel nemesei voltak, akik a királyi udvarnokokkal pereskedtek a környékbeli szőlő és a tanúhegy miatt. Ők még csak egy kőépületet húztak fel a csobánci hegyre.
Az első komoly harcokba akkor keveredett a csobánci vár, amikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa betört Magyarországra. Személyesen Kinizsi Pál parancsára erősítették meg erődítménnyé a csobánci várat, a kivitelezést pedig Kinizsi hű embere, Leányfalusi Ágoston, somlói várnagy végezte. Miután Budát elfoglalták a törökök, a csobánci várból végvár lett. A virágkorában Gyulaffy László, a török elleni harcok egyik legismertebb hőse irányította a várat, ő volt egyúttal a vár birtokosa is. Gyulaffy az 1550-es években szolgált a vár élén, aztán a még évtizedekig a családja kezében maradt a vár, aminek legdicsőbb csatája viszont csak hosszú évtizedekkel később jött el.
A vár legfényesebb napja ugyanis a feljegyzések szerint 1707. február 25-ére esett. Az Erdélyt kifosztó Jean Louis Rabutin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló osztrák haderő egyik, mintegy ezerfős osztaga ostromolta meg a várat, de sikertelenül kellett elkullogniuk. A várat Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc puskás hajdúval védte, akikhez körülbelül további harmincan csatlakoztak: nemesek, asszonyaik és gyerekeik, akik a várban kerestek menedéket a kegyetlen tábornagy serege elől. Az osztrákokat, szerbeket, dánokat és labanc-magyarokat soraiban tudó osztag végül négyszáz főt vesztett, köztük 52 tisztet, velük az osztagot vezénylő ezredessel.
A vár két évvel később aztán császári készre került, a császári csapatok pedig el is kezdték a szisztematikus lerombolását. Bécsben egyébként már évekkel korábban a fölrobbantása mellett döntöttek, de akkor éppen a Rákóczi-szabadságharc kitörése mentette meg. A csobánci vár feltárására aztán csak 1953-ban indultak meg régészeti munkák.
A csobánci tanúhegyet nemcsak a várért érdemes felkeresni, hanem az elképesztő látványért is, ami közel négyszáz méteres magasból a látogatót fogadja. Innen nemcsak a Balaton-felvidéket és környékét lehet megcsodálni. Olyan kilátás nyílik, hogy tiszta időben még a pécsi tévétorony is látható. Egy három kilométeres túrával úgy egy óra alatt kényelmesen fel lehet érni a hegyre. Az út nem hosszú, de folyton emelkedik, autóval nem is érdemes próbálkozni. Ennek Gyulakeszi központjából érdemes nekivágni, ott a zöld túrajelzést kell egy darabig követni, de eltévedni nem lehet, csak a hegy csúcsát kell szem előtt tartani. Útközben is érdemes vissza-visszatekingetni, mert már menetközben is egyre jobban látszik a Badacsony, a Szent György-hegy vagy a Hegyestű.
Ha Csobáncon jár, akkor érdemes lehet egy egész napot is túrázásra áldozni, hiszen a Káli-medence hazánk egyik legszebb helyszíne, nem mellesleg pedig a Balaton-felvidéki kultúrtáj részeként világörökségi várományos helyszín. Az egyik legkézenfekvőbb útvonal, ha Csobánc várától átsétálunk a Szentbékkállánál található kőtengerhez. A kőtenger furcsa sziklái is vulkáni tevékenység következményei: az egykori Pannon-tenger homokos üledékéből keletkeztek, amikor az a feltörő savak hatására összecementálódott. Ha netán beborulna, akkor sem kell kétségbeesni, mert néhány kilométerrel arrébb vár minket Tapolca és a tavasbarlang, ahol mindig kellemes húsz fok van.
Azoknak is bőven kínál programot a környék, akik éppen a túrázásért nem rajonganának, a csobánci hegy a siklóernyősök egyik balatoni központja, a nyaranta szinte ellepik az eget, olyan sokan látogatnak ide, hogy felkapaszkodjanak a szelekre. A vidéken nagyon jókat lehet bringával tekerni is, az edzettebbek megmászhatják a hegyet is, egyáltalán nem reménytelen a küzdelem. Azok is megtalálhatják a környéken a számításukat, akik a sportot élből elutasítják. Kiváló pincészeteket, borházakat és manufaktúrákat lehet találni Csobánc közvetlen közelében, a Balaton-felvidéken vagy Badacsonynál. Csopaktól Balatonfüreden át egészen idáig szinte mindenhol találni egy-két helyet, ahol állítólag az ország legjobb velős pirítósát adják, ami a környék emblematikus étele.
