Utólag képtelenség megmondani, mi lehetett a gondolat amögött, hogy egy ipartörténeti emlékművet, a "magyar atomiumot" éppen Balatonbogláron helyezzenek el kilátónak, a déli part kevés helyeinek egyikén, ahol a város szívében akad némi domborzat, ahol vannak büszke és becsvágyó pincészetek és egy kicsi, ám megnyugtató erdőcske. Egy olyan városba, aminek a természet már eleve adott arcot. Akárkinek is pattant ki a fejéből, hogy egy radarállomásszerűséget telepítsenek a Várdomb tetejére, ahol eredetileg egy faszerkezetű kilátó állt, az idő végül őt igazolta: a Gömbkilátóra már évtizedek óta úgy hivatkoznak, mint a Balaton-régió egyik jelképére, és valljuk meg, jól is néz ki ott.

A Gömbkilátót eredetileg az 1958-as brüsszeli világkiállításra tervezték, majd a Budapesti Nemzeti Vásárra került, ahol a Belföldi Idegenforgalmi Hivatal pavilonja volt, csak 1963-ban került a Várdomb tetejére, ahol 1960-ig a már korábban említett faszerkezetű kilátó állt. Az egykori pavilont Kádár István tervezte, eredetileg 240 háromszöglemez alkotta, de a lemezeket értelemszerűen el kellett távolítani, hogy kilátóként funkcionálhasson. Egy Zics László nevű helyi építész tervei alapján látták el aztán díszvilágítással, ahogy többé-kevésbé most is látható. A Gömbkilátónak sem volt könnyű élete, többször fel kellett újítani, 2012 óta lehet ismét látogatni, és ezúttal bob-, kötél-, és csúszópályát is építettek a közelbe.

A balatoni város ráadásul nemcsak kilátóval áll jól, hanem szabadstranddal is. A kilátó előtt fekvő Platán strandot például 2015 legjobb balatoni szabadstrandjának választották, és azóta se romlott a minősége. Napközben tehát a 9,5 hektáros, pázsittal borított strand egyik árnyékos foltján lehet a legnagyobb nyugalomban, a lehető legjobb körülmények és díszletek között fröccsözni, hiszen szemben ott vannak az északi part tanúhegyei, esténként pedig, ha valaki megunná a büfék és bárok zsivaját, a Gömbkilátó melletti aprócska völgyben. Ha viszont csak egy esti sétára vágyik, akkor a platánsor mentén körülbelül negyed-, félóra alatt átsétálhat a szomszédos Balatonlellére, és körbenézhet, milyen állapotban van a szomszéd tehene.

Ha a boglári strandon állva a túlparton lévő tanúhegyeket nézve idővel elfogná a vágy, hogy egy kicsit szétnézne a másik parton is, akkor Balatonboglárnál kevés jobb kiindulóállomást találhatna a déli parton. A városból könnyen átkompozhat Révfülöpre, és rögtön a világörökségi várományos Balaton-felvidéki kultúrtájba csöppen. Révfülöpről vezet például az út Köveskálon keresztül a Káli-medencébe, ahol kipróbálhatja, milyen egy egykori vulkán belsejében állni, azaz megnézheti a holdbéli tájra emlékeztető Hegyestűt, aztán Szentbékkálla mellett eljátszhat az Ingókővel, de gyorsan átjuthat Badacsonyba is, ahol folytathatja a délen megkezdett borkóstolást.

Útvonaltervezés

Lokáció: 8630 Balatonboglár, Kilátó u.,

Távolság Budapesttől: 144 km (kb. másfél óra autóút)

Személygépkocsival, kerékpárral

Budapest felől a 7-es útról a Gaál Gaszton utcánál kell Balatonbogláron letérni, utána Március 15-e tér, Lejtő utca, majd Kilátó utca. Fonyód felől pedig a Hétház utcánál a legegyszerűbb lekanyarodni a 7-es útról, utána Árpád utca, majd Kilátó utca. Az M7-estől, dél felől pedig a Zrínyi utcán kell végigmenni, utána az Árpád utcán, majd Kilátó utca.

Gyalogosan

Ugyanezeket az útvonalakat kell követni a Kodály Zoltán utcáról felsétálva.